Menü
Wtdt.hu
Egy különleges kung-fu stílus, kimagasló önvédelmi értékkel
Nyitó oldal  Bemutatkozás  Az önvédelemről  Az önvédelem jogi háttere
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Jelentkezz be és fedezz fel még több érdekességet a
Wing Tsun világából!

Bejelentkezés

A bejelentkezéshez szükséges adatokat az oktatódtól kaphatod meg.

A jogos önvédelem

A jogos védelem esetét a Büntető Törvénykönyv 29. paragrafusa szabályozza az alábbiak szerint:

A jogos védelem tényállásának 2013 július elseje óta két lényegi eleme van.

  1. Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
  2. Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A társadalmi kihívásokra, az állampolgárokat ért jogtalan támadások számának növekedésére válaszul, az emberek szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében az új szabály, amely a jogtalan erőszakos támadások elleni hatékonyabb fellépés (önvédelem) biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti (!).

Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan követik el,

vagy ha az

b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan történő jogtalan behatolás,

vagy ha az

c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás

A fenti 2. pontra példa, ha egy magas kerítés tetején egy vezetékbe alacsony feszültségű áramot vezetünk. Ha az áramütés önmagában nem alkalmas az élet kioltására, és a kerítés olyan magas, hogy csak a rajta átmászót rázhatja meg az áram, továbbá a veszélyt megfelelően ki is tábláztuk, akkor a korábbi szabályozáshoz képest nem vagyunk büntethetőek.
Továbbra sem büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, és továbbra sem köteles a megtámadott kitérni a támadás elől.

A fentiek értelmezéshez az alábbiak jelenthetnek segítséget:

A.     A jogos védelem tágabb fogalom az önvédelemnél, mert minden olyan személy, tárgy vagy érdek védelmét magában foglalja, amelyet az állam feladata megvédeni. 

B.    Személy elleni támadásnak minősülhet minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti a testi épséget, gátolja a védekezés lehetőségét (pl. lefogások), gátolja a szabad mozgás lehetőségét.

C.     A jogos védelemnek már az azonnali, közvetlen fenyegetés esetén is létjogosultsága lehet. A fenyegetés megvalósulhat verbális közlés útján (pl, szétverlek, megöllek, stb.), illetve ráutaló magatartással egyaránt. Ez utóbbi praktikusan valamely bűncselekmény (pl. testi sértés, stb.) törvényi tényállását kimerítő magatartás megkezdését jelenti.

D.     Fontos, hogy a védekezésünk csak akkor lehet jogos, ha a támadás egyoldalú. Kölcsönös agresszív magatartás, dulakodás, kölcsönösen kiprovokált verekedés esetén nincs lehetőség jogos védelemre. Hasonlóan ítélik meg a kocsmai verekedést. Kocsmának számít minden hely, ahol szeszes italt szolgálnak fel.

E.      A védekezés során fontos szempont az arányosság (lásd 2. pont) feltétele. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a védekezés során nem okozhatunk súlyosabb sérülést az ellenfélnek, mint amit az ő támadás okozott volna nekünk. Ez praktikusan azt jelenti, hogy pusztakezes támadás esetén az élet kioltására alkalmas módszerek (pl. lőfegyverrel célzott lövés fejre, mellkasra) használata nem megengedett. Élet kioltására alkalmas fegyveres támadás esetén minden eszköz megengedett. Az arányosság megítélésének kérdése persze függ a résztvevők körülményeitől (nem, fizikum, szándék) és a támadás körülményeitől (orvtámadás, létszámfölény, stb.)

Pusztakezes védekezés esetén az arányosság elve azt jelenti, hogy elvileg csak addig támadhatjuk a támadónkat, amíg az harcképtelenné nem válik vagy be nem fejezi a támadást. Ugyanakkor ezt a pontot egy laikus ember nehezen találja meg, különösen komoly stressz-helyzetben. Ezért ha valaki ijedtségből vagy menthető felindulásból aránytalan választ ad, az nem büntethető. Ezen körülmények fennállását a bíróság vizsgálja meg. 

F.      A korábbi szabályozástól eltérően nem vagyunk kötelesek kitérni a támadás elől, azaz, ha a támadó a támadó házastárs, hozzátartozó, vagy kóros elmeállapotú, esetleg tudatzavarban lévő személy (pl. részeg), akkor sem kell megpróbálnunk elhagyni a helyszínt, vagy más megoldást keresni a támadás elhárítása érdekében. Így a támadásért minden esetben teljes mértékben a támadót terheli a felelősség.

G.      Eszköz használata (29/A pont) három feltétel együttes fennállása esetén eredményez büntetlenséget:

-         a védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas,
-         csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet,
-         és az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében. 

Kevés kivételtől (pl. gázspray) eltekintve a védelmi eszközök (bot, kés, vasrúd, stb.) az élet kioltására is alkalmasak, ezért a megelőző jogos védelem esetén nem használhatóak.

Feltétel továbbá, hogy a sérülés elkerülése érdekében mint védekező minden tőlem elvárhatót megtegyek (pl. felszólítsam a támadót cselekedete abbahagyására, illetve jelezzem, hogy a védelmi eszközt szükség esetén használni fogom), azért, hogy az eszköz által okozott sérülés elkerülhető legyen.

Ennek a pontnak egyébként nem kizárólag az eszközös támadás elhárításában, hanem a vagyonvédelemben lehet kiemelt jelentősége, a sérülés okozására képes védelmi berendezések tekintetében.

H.     A 2013 óta hatályos rendelkezésekhez még nem alakult ki a bírói gyakorlat, így az ezekhez kapcsolódó esetekből, az ezzel kapcsolatos ítéletekből, esetleges jogegységi határozatokból a későbbiekben további hasznosítható ismeretek származhatnak.

Wtdt.hu - oldal megosztása