Menü
Wtdt.hu
Egy különleges kung-fu stílus, kimagasló önvédelmi értékkel
Nyitó oldal  Érdekességek  Érdemes megnézni  Hasznos tudnivalók
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Jelentkezz be és fedezz fel még több érdekességet a
Wing Tsun világából!

Bejelentkezés

A bejelentkezéshez szükséges adatokat az oktatódtól kaphatod meg.

Kung Fu

A kínai harcművészetek összefoglaló neve. Szó szerinti jelentése „kemény munka”. Jelent továbbá valamiben való jártasságot is. A kung fu-n belül sok féle (hasonló és különböző) stílus létezik.


Shaolin kung fu

Nagyjából 2000 éves harcművészet, melyet a feltételezések szerint Buddhista szerzetesek fejlesztettek ki. A Shaolin kung fu sok más későbbi harcművészet alapja. Boddhidarma, indiai származású buddhista szerzetes i sz. 527-ben Kínába érkezett. Az országban tett vándorlásai után a Honnan tartománybeli Sung hegyvonulathoz érkezett, melynek egyik hegyén a Shao-shihen épült a híres Shaolin kolostor. Buddhidarma itt kezdte tanítani a meditációt. A hosszú koncentrációs gyakorlatok megviselték a gyengébb fizikumú szerzeteseket ezért Boddhidarma a fizikum fejlesztésére külön gyakorlatokat fejlesztett ki. Ezek a gyakorlatok valószínűleg a hindu jóga akkori formáiból és egyéb testgyakorlatokból álltak, azzal a céllal, hogy a szerzetesek képessé váljanak a megterhelő meditáció végzésére. A Boddhidarmát követő időszakban állandó háború dúlt és a Shaolin kolostor is ki volt téve a támadásoknak. Így a Shaolin-kolostor papjai is kénytelenek voltak a védekezés érdekében a küzdelem tudományát kifejleszteni.

A történetek szerint így alakult ki a Shaolin kung fu, mely pusztakezes és fegyveres (pl. hosszú-bot, kard stb.) küzdelmet egyaránt tartalmaz.


Wing Tsun

A kung fu egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb ága. Jelentése „örök tavasz” vagy „gyönyörű tavasz”. Nevét egy legendás hírű harcművésznőről Yim Wing Chun-ról kapta. Célja az ellenfél legegyszerűbb, leggyorsabb módon való legyőzése.


A Wing Tsun története

250-300 évvel ezelőtt élt egy buddhista apácanő, akit Ng Mui-nak hívtak. A Leung Ting Wing Tsun hagyománya szerint Saolin-tanítvány (Shaolin) volt, és a Veng Csun Pak Hok Paj (Weng Chun Bak Hok Pai) kung-fu stílus mestere, avagy a Fudzsian Tartomány Veng Csun környékének Fehér Daru kung-fu stílusáé. Politikai események miatt Ng Mui és más Saolin-tagok ellen hajtóvadászatot indított a hatalmon levő Csing Dinasztia. A szerzetesek elmenekültek Fudzsianból és szétszéledtek Dél-Kína különböző részeibe. Ng a Junan és Szecsuan Tartományok határához menekült, és a Taj Leung Hegyen Pak Hok Kun-ban, vagyis a Fehér Daru Templom-ban telepedett le.

Ng Mui nagy tehetségű kung-fu rajongó volt. Folyamatosan azt kereste, hogyan fejleszthetné tovább azt, aminek már mesterévé vált, holott már egyike volt a legnagyobb szakértőknek. Azon a területen, ahol menedéket talált, megismert pár helyi harcművészeti technikát, melyek meglehetősen eltérőek, újszerűek és hasznosak voltak. Addigi tanulmányait megreformálta ezekkel a technikákkal és létrehozott egy új stílust. Ng később minden tudását átadta egy fiatal szűznek, Jim Ving Csun-nak (Yim Wing Chun v. Yim Yong Chun), egy kiváló és általa nagyon kedvelt tanítványának.

Jim hozzáment Leung Pok Csau-hoz, egy kuangtungi sókereskedőhöz. Jim átadta a tudást Leung-nak és onnantól a férj és feleség alkotta páros arra szentelte magát, hogy tovább finomítsa a művészetet. Leung később átadta tudását Leung Lan Kvaj-nak, a gyógynövénnyel gyógyító orvos-tudósnak. Úgy alakult, hogy az újonnan létrehozott technikák stílusának nem volt még neve, mikor Ng Mui továbbadta Jim-nek és Jim a férjének. Ekkor, mikor Leung Pok Csau továbbadta a tudást Leung Lan Kvai-nak, úgy döntött, hogy Ving Csun Kuen-nek (Ving Csun Öklének) nevezi el, a felesége erőfeszítéseinek megbecsüléseként.

  • A stílus egyik leghíresebb mesterének Jip Man (Yip Man) nagymestert tartják, akinek a keze alól számos nagyszerű örökös került ki. Érdekesség az iskola történetében, hogy a nagymester minden tanítványának egyéni szempontok szerint tanította a Ving Csun művészetét, s ezért a későbbiekben egymástól eltérő felfogású irányzatok alakulhattak ki.

Jip Man nagymester halála után, az iskola megkülönböztetésére a sok más, eltérő módon gyakorló iskolától, a jelenlegi nagymester Leung Ting, az ő általa képviselt stílus nevének írását Wing Tsun-ra változtatta. Azóta a Wing Tsun, WT a Leung Ting által vezetett Leung Ting Wing Tsun szervezetnek a védjegye.

Napjainkra a Leung Ting Wing Tsun, mint kungfu-szervezet, nagyszerű szervezettsége és kiemelkedő hitelessége révén vezető szerepre, sőt majdhogynem egyeduralomra tett szert a Wing Chun kungfuból leszármazó harcművészetek oktatásában, szerte a világon.


Leung Ting

Prof. Dr. Leung Ting a Nemzetközi Wing Tsun Szövetség alapítója, nagymestere, és jelenlegi vezetője.

A Hong Kong-i Baptista középiskolában érettségizett, és kínai ill. angol nyelvből szerzett egyetemi diplomát 1973-ban. Amellett, hogy a Leung Ting Wing Tsun rendszert népszerűsítette világszerte, és sorra vívta ki az elismeréseket, 1979-ben megszerezte a Filozófia Doktora címet az Amerikai Egyesült Államokban. 1997-ben a Bolgár Sport Akadémia a Harcművészetek díszdoktorává avatta.

Leung Ting tizenhárom évesen kezdte meg Wing Chun-tanulmányait, s a harcművészet szépsége már akkor magával ragadta. Hosszabb ideig volt Leung Sheung tanítványa; majd húsz éves korában magántanítványának fogadta őt Yip Man nagymester. Heti két alkalommal tanult Yip Man-tól, s az így töltött kilenc hónap alatt, úgynevezett „zárt ajtók mögött képzett” tanítványként, a művészet legjavát sajátíthatta el a mesterétől.

Leung Ting az életét a Leung Ting Wing Tsun Kung Fu népszerűsítésére tette fel. Számos könyvet írt és adott ki a témában, valamint rendszeresen ellátogat az általa felügyelt országokba szemináriokat tartani. Magyarországra is eljön évente, hogy a kecskeméti Wing Tsun „kolostorban” tanítsa a magyar és kelet-európai tanítványokat. Napjainkra az általa vezetett és alapított Nemzetközi Wing Tsun Szövetség a legnagyobb Kung-fu szövetség, szerte a világon: több mint 65 országban létezik, és közel egymillió tanítványt számlál.


Si Fu

Szó szerinti jelentése „apa”. Egy mesterszintű oktatót, egy klub vagy egy egyesület vezetőjét hívják így.


Elnevezések

  • Wing Tsun = gyönyörű tavasz
  • Kung Fu = kemény munka
  • Shaolin = kevés erdő
  • Kuen = ököl
  • Wu Shu = fegyveres harcművészet
  • Kwok Sat = harcművészetek összefoglaló neve
  • Chong = bábunak használt cölöp
  • Muk Yan Chong = fabábu
  • Saam Sing Chong = három csillag bábu
  • Mui Fa Chong = szilvavirág cölöpök
  • Saam Pai Fut = háromszoros üdvözlés Buddhához
  • Ng Loi Kuen = 5 mennydörgő ütés
  • Look Dim Boon Kwun = 6 és fél pontos hosszúbot
  • Bart Cham Dao = a kés 8 vágása
  • Sap Chi Gerk = 10-es alakú láb (+)
  • Chi = belső energia
  • Chi-Kung = belső energiára épülő "munka", légzésgyakorlat

Formák

A Wing Tsun tanítási programjában a három pusztakezes formagyakorlat, egy fabábu-forma, és a két fegyver technikái (hosszúbot, kantoni pillangókés) mellett az oktatás részét képezi a rövidbot használatának ismerete.

  • Siu Nim Tau azaz „Kis Gondolat” – A kezdők formagyakorlata, amely megtanítja a helyes állást, a helyes légzést, és bemutatja az alapmozdulatokat.
  • Chum Kiu azaz „Hídkeresés” – A középhaladók formagyakorlata, mely a védekezésre összpontosít, illetve tartalmaz lépéseket, fordulásokat és rúgásokat.
  • Biu Tze azaz „Szúró, Döfő Ujjak” – A haladó forma, amely a támadásra helyezi a hangsúlyt, azon belül pedig a gyenge pontok támadására.
  • Mok Jan Chong azaz „fabábu-gyakorlat” – Formagyakorlat egy karokkal felszerelt cölöpön, „bábun”. Segít a mozdulatok pontosításában.
  • Luk Dim Bun Guan azaz „hat és fél pont, bottal végzett gyakorlat” – vagyis a 262 cm hosszúságú bottal végzett gyakorlatok.
  • Ba Cham Dao azaz „Nyolc Élű Kés”, „Pillangókés” - kantoni pillangókéssel vagy kantoni rövidkarddal végzett, haladó szintű gyakorlatok, formagyakorlatok.

Páros gyakorlatok

A Wing Tsun programjába kétféle, szorosan összetartozó páros gyakorlat tartozik, melyeket minden esetben partnerrel kell gyakorlolni.

  • Chi Sau – "Tapadó Kezek", vagyis a tapintásreflexen alapuló védekező-támadó mozdulatsor.
  • Chi Gerk – "Tapadó Lábak", a Chi Sau technikának a láb használatához igazított gyakorlata.

A Wing Tsun iskolájában a kínai mandarin dialektustól eltérő kantonéz („kantoni”) elnevezéseket és kiejtést használják, ezért a Wing Tsun kifejezései hangzásukban különböznek a kifejezések széles körben használt kiejtésétől.


Tanulói fokozatok

A 12 tanulói fokozatot tizenkét, különböző színű „szilvavirág” szimbólum jelöli, s osztja fel kezdő, középhaladó és haladó tapasztalati fokokra.

  • 1-4. tanulófokozat: kezdő
  • 5-8. tanulófokozat: középhaladó
  • 9-12. tanulófokozat: haladó

Wtdt.hu - oldal megosztása