A kemény munka szerepe a harcművészetekben
A harcművészetek manapság virágkorukat élik Magyarországon. A legtöbb városban többféle stílust is kipróbálhatnak az érdeklődők.
Miért kezd el valaki harcművészetet tanulni? Többféle oka lehet. Az emberek egy része szeretné megvédeni magát, egy másik része az önbizalmát szeretné növelni, vannak olyanok is, akik kikapcsolódásképpen űzik, és vannak olyanok, akik egyszerűen csak ügyesedni szeretnének. Általános tévhit, hogy akik harcművészetet tanulnak azok vagy agresszívek, vagy azzá válnak. Ez az elgondolás téves, kevés az olyan ember, aki azért tanul harcművészetet, mert meg akar verni valakit.
A harcművészetek egyik ága, a kung-fu rendkívül ismert, ugyanakkor jelentése már kevésbé. A kung-fu szó jelentése, a kemény munka, vagy valamiben való jártasság. A valamiben való jártasságot átvitt értelemben is lehet használni, nemcsak a harcművészetben, tágabb megközelítésben a szakmákban való jártasságra is lehet értelmezni.
Miért éppen kemény munka? A harcművészetekben, csakúgy mint az élet egyéb területein, igazi tartós eredményt csak kemény munkával lehet elérni. Ügyeskedéssel, kiskapukkal nagy sikereket lehet elérni, de nem biztos, hogy ezek a sikerek hosszú életűek, tartósak lesznek. Aki harcművészet művelésére adja a fejét, annak nemcsak testben, hanem lélekben is fejlődni kell. A testi fejlődés törvényszerű, ha valaki sokáig végzi ugyanazokat a mozdulatokat, előbb-utóbb tökéletesen fogja végrehajtani. De a lelkierő, a szellemi – és nem fizikai – kitartás fejlesztése ugyanolyan fontos. Hiába ügyes, tehetséges valaki fizikailag, ha lelkileg nem erősíti magát, el fog maradni az edzésekről, tehetsége kárba vész. A lelkierő megméretése ott kezdődik, hogy az illető milyen sűrűn látogatja az edzőtermet. Az edzések kialakítanak egy életritmust, ami a napi tevékenységen felül tartalmaz bizonyos rendszeres, kötött programot, az edzést. A lelkierő ott mutatkozik meg, hogy betartja-e vagy nem tartja be a tanuló ezt az életritmust. Ha fáradt fizikailag vagy szellemileg, és azt mondja, hogy ma nem megyek edzésre, majd legközelebb, egy csatát el is vesztett. Ha sok csatát elveszít, később elveszíti a háborút is, abbahagyja a harcművészet tanulását, hisz havi egy-két alkalom semmire sem elég, ezt könnyű bárkinek beismernie.
Hogyan lehet fejleszteni a lelkierőt? Úgy, hogy azt mondjuk: fáradt vagyok, nehéz napom volt, de erőt veszek magamon, és elmegyek a tréningre. Minél többször mond ellent az ösztön parancsának, az akaraterő annál jobban erősödik. Ezt jelképezi a kung-fu szellemisége, a kemény munka, felülemelkedni a test parancsain, felülbírálni az ösztönöket, hogy a szellem uralkodjon a test felett, és ne a test a szellem felett.
Az akaraterőn felül van még egy lelki tulajdonság, a koncentrációs készség, ami fontos a harcművészetek gyakorlásához. A legtöbb gyakorlat elmélyült koncentráció igényel, ha másért nem azért, hát azért, hogy véletlenül se essen kár a gyakorlópartnerben. A mozdulatok pontos, tökéletes kivitelezéséhez szükség van megfelelő koncentrációra. A koncentrációhoz ugyanakkor akaraterő szükséges, mivel a koncentrációt fenn is kell tartani, ami hosszabb időn keresztül egyre nagyobb nehézséget okoz.
Összességében elmondható, hogy a harcművészetek gyakorlása inkább lelki, mint fizikai képességeket igényel. Ha valaki elég kitartó, a hosszú gyakorlás úgyis meghozza az eredményt, míg hiába tehetséges valaki, ha nem gyakorol eleget.
Az akaraterő és koncentrációs képesség természetesen nemcsak a harcművészetekben fontos. Ezek olyan képességek, amelyek az élet bármely területén kamatoztathatóak, munkában, tanulásban. Az edzőtermekben szerzett tudást – mind a fizikait, mind a szellemit – tehát nemcsak az edzőteremben lehet felhasználni, hanem az életben is.
