NŐI ÖNVÉDELEM
- avagy hogyan válhatunk szükség esetén harcos amazonná -
Önvédelmen általában egyfajta fizikai cselekményt értünk, mely alkalmas arra, hogy a minket ért egy- vagy több irányból érkező támadást sikeresen (lehetőleg sérülés nélkül) elhárítsuk és hatékony ellentámadással vagy a helyzetből való kilépéssel a szituációt végleg feloldjuk.
Az önvédelemre sok ember úgy gondol, mint speciális ütések és rúgások használatára testi épségünk védelmében, jóllehet az önvédelem során először az eszünket kell használni, hogy az öklünket lehetőleg ne kelljen. A harc kimenetele nemegyszer már elméleti síkon eldől.
A nők és lányok elleni erőszak rendkívül súlyos egészségügyi és emberi jogi probléma. A nők életük során bármikor szenvedhetnek fizikai vagy mentális bántalmazást (utcai bűnesetek, szexuális támadások). A lányok kisgyerekkorukban nem szoknak hozzá az erőszakhoz – a fiúkkal ellentétben – nem nevelik őket a testük használatára, és alig találkoznak agresszióval. Támadásra ezért a legtöbb esetben lefagyással reagálnak.
Éppen ezért fontos felkészültnek lenni, és tudatában lenni azoknak a módszereknek, amivel elkerülhetőek, illetve elháríthatóak az ilyen cselekmények. Nagyon fontos része az önvédelemnek a megelőzés. Ha időben felismerjük a helyzetet és tudjuk mit kell tennünk az adott szituációban, a támadó esélyei csökkennek, és az esetek többségében el tudjuk kerülni a fizikai összeütközést.
Az önvédelmi képességünk tehát fizikai felépítésünkön és a technikánkon túl a mentális erőnktől is függ.
Az Önvédelem két fő területe
- Mentális önvédelem: Az idegrendszer ellenálló képessége a kívülről érkező negatív behatásokkal (stresszel) szemben.
A pontos önismeret: Tudni kell, milyen helyzetben hogyan reagálunk, mi az, amit tudunk kezelni, amit elviselünk, és mi az, amikor összeomlunk, tisztában kell lennünk képességeinkkel, erősségeinkkel, gyengeségeinkkel. Szükségünk van egy megalapozott, valós önbizalomra, amely erős lelki támaszt nyújthat a nehéz helyzetek során.
Gyakori, hogy a nők többsége a megfélemlítés hatására megdermed és mozdulni sem tud. A lelki megtörés miatt test sem működik megfelelően, nem képes úrrá lenni a helyzeten. Ebből alakulhat pánik vagy a „lefagyás”, amelynek végső eredménye a tehetetlenség. Ezen állapot veszélye, hogy sem védekezni, de sokszor még elfutni sem tudnak. A megrémült nő ilyenkor a teljes kiszolgáltatottsággal áll szemben támadójával. A megfelelő mentális tartás segít elkerülni ezen helyzet kialakulását, ami jelentősen növel a siker esélyét.
A megfelelő helyzetfelismerés: Sokat nyerhet, aki időben fel tudja ismerni, hogy az adott szituációból konfliktus és akár tettlegesség is kialakulhat. Figyelni kell a körülöttünk lévő embereket, történéseket, hogy időben a megfelelő módon reagálhassunk. Az erőszakba torkolló konfliktusok nem a pofozkodással kezdődnek. Mire az első ütés elcsattan, a konfliktus nagyobb hányada (90-95%-a) már lezajlott. Célszerű valamelyik korábbi szakaszban más útra terelni az eseményeket. Például ha úgy érezzük, hogy követnek, menjünk forgalmas, biztonságos helyre; ha már kellemetlennek érezzük a másik ember nézését, változtassunk a helyzetünkön; ha „balhés” társaság közeledik, kerüljük el őket; ha pedig már elkerülhetetlen az összeütközés, akkor igyekezzünk lelkileg és fizikailag is felkészülni rá.
- Fizikai önvédelem: Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, a technika és taktika alkalmazását foglalja magában, amelyek fejlesztése nem csak a védelmi képességek, hanem testünk általános fejlődését is nagyban elsegítheti.
A testedzés ellenére hölgyek esetében gyakran előfordul, hogy csak eszközök használatával lehet a kiegyenlíteni a támadó javára gyakran fennálló súly és erőkülönbséget. Fontos, hogy csakis olyan „fegyvert” válasszunk, amit könnyen magunkkal hordhatunk, és éles helyzetben könnyen használni tudunk. Avatott kezekben egy hétköznapi tárgy is válhat megfelelő fegyverré, legyen az egy toll, kulcscsomó, elemlámpa, táska – csak tudni és merni kell használni őket. A környezetünk is rengeteg lehetőséget kínál: hamutálcát, kanalat, söröskorsót, forró kávét, egy széket, egy marék földet vagy homokot esetleg egy kirakatüveget, amit betörünk, hogy megszólaljon a riasztó. A parkoló autó ugyanilyen jó: a gazdája biztosan ki fog nézni, hogy mi történik járművével.
A jól megválasztott taktika: A támadások hátterében lévő mögöttes szándékokat (rablás, szexuális erőszak) a hölgyek – megfelelő lélekjelenléttel - hatékonyan tudják a maguk javára fordítani. Ha képesek hamis önbizalomban ringatni a támadót – egy nőnek erre számos eszköze van –, akkor tudnak lecsapni, amikor a támadó már nyeregben érzi magát. A megfelelő alkalommal leggyengébb pontjait támadva, súlyos fájdalmat okozva lehet a támadót harcképtelenné tenni, de legalábbis megnyitni az utat a meneküléshez.
Az alábbiakban néhány jó tanács
a mentális (veszélyhelyzetek elkerülése) és fizikai (ha cselekedni kell)
önvédelmhez:
Veszélyhelyzetek elkerülése!
Az önvédelem része az, hogy megpróbálunk úgy viselkedni, hogy csökkentsük a veszélyes helyzetek kialakulásának esélyét:
- A barátok, párunk vagy a szülők tudják a napi programunkat (órák, edzések, klub-gyűlések, stb. ). Ha elmegyünk valahová, tudassuk valakivel, hogy hova, és hogy mikorra tervezzük a hazaérkezést.
- A testbeszédünk magabiztosságot sugározzon. Mutassuk azt, hogy tudjuk, mit miért teszünk, de azért legyünk mindig óvatosak.
- Bízzunk az ösztöneinkbe és elkerülhetjük a támadást, mielőtt bekövetkezne. Az előérzetünket kombinálva a mindennapi ítélőképességeinkkel segíteni tud abban, hogy kikerüljünk a bajból. A biztonságunk azon múlik, hogy mennyire bízunk a megérzéseinkben. („Jobb félni, mint megijedni”)
- Figyeljük a környezetünket. Minden biztonságosnak tűnik? Nyugodtnak érezzük magunkat, ott ahol vagyunk? Az emberek, akiket magunk körül látunk, vajon életszerűen viselkednek-e? Ha valami nem stimmel, akkor a legjobb, ha keressük a helyzetből való kilépés lehetőségét és tovább állunk.
- Tömegközlekedési eszközön lehetőleg helyezkedjünk közel a sofőrhöz, kerüljük a jármű hátsó részét és legyünk nagyon éberek.
- Sötétedés után lehetőleg olyan helyen sétáljunk, vagy üldögéljünk, amelyek jól kivilágítottak, beláthatóak, forgalmasak. Általában, – de különösen este - kerüljük csendes vagy sötét utcákat, és azokat az utakat, amelyek elszigetelt helyre visznek.
- Kerüljük az olyan helyeket, ahol tömegesen előfordulhatnak alkohol, vagy más kábítószer hatása alatt álló személyek, mert viselkedésük mindig kiszámíthatatlan.
Ha mégis cselekednünk kell…!
Ha lehetséges mindig fussunk el! Csak akkor védekezzünk, ha már nincs más esély. Erre is csak addig van szükség, amíg nyerünk pár másodpercet a menekülésre.
Próbáljunk meg nem pánikba esni! A támadó – bár nagy eséllyel erősebb - feltehetően nem számít ellenállásra, így van esély, hogy a meglepetés erejével hassunk rá. Ehhez azonban igyekezni kell felmérni a lehetőségeket és megtalálni a megfelelőt.
Nyugodtan kiabáljunk, hátha valaki meghallja. Ez még a támadót is visszariaszthatja a további bántalmazástól, mert fél, hogy a környezet tudomást szerez tettéről.
Fegyveres (kés, piszoly, bot) rablótámadás esetén ne kockáztassuk az életünket - ami sokkal többet ér pár ezer forintnál, vagy egy mobiltelefonnál - felesleges hősködéssel.
Ha szerencsénk van, és csak az kell neki, dobjuk le és akkor le fog érte hajolni, és akkor van lehetőséged fejbe, vagy máshol rúgni és elszaladni. Nem baj, ha legalább egy gázspray van nálad, amit például mindig a kezed ügyében tarthatsz, vagy a táskádban és azt veszed elő a tárcád helyett…
Próbáljunk meg olyan célpontokat keresni a támadón, amelyeket nem véd izom, illetve amelyek támadása fokozott fájdalmat jelent (pl. ágyék). Ne féljünk fájdalmat okozni! Üssünk vissza, ha bántanak.
Figyeljünk arra, hogy az alkohol és a kábítószer tompítja az érzékeket, a részeg vagy drogos támadó jóval kevésbé érzi a fájdalmat.
Ha a támadó keresi is az áldozatait, olyan helyre megy, és úgy mozog, hogy előnyben legyen. Gyakran érhet bennünket támadás hátulról, legyünk nagyon óvatosak és igyekezzünk szembefordulni támadónkkal.
Ha földre kerültünk, igyekezzünk gyorsan felállni, ha a legapróbb lehetőség is van rá. A földön ne maradjunk!
Jól gondoljuk meg az ellentámadás időzítését! Nem olyan egyszerű leteríteni valakit, és ha nem sikerül ártalmatlanná tenni a támadót, akkor még nagy bajba kerülhetünk, mert ezután még agresszívebben támadhat.
Szerezzünk tudást!
Fontos, hogy ha valaki önvédelmet tanul, az nem lesz legyőzhetetlen. Nincs olyan rendszer, ami maximális védelmet biztosítana. Mindenkit el lehet kapni, és mindenkit le lehet győzni, DE az esélyeket jelentősen javíthatja, ha valamilyen stílusban jártasak vagyunk.
Az önvédelmi rendszerünknek nem látványosnak, hanem hatékonynak kell lennie. Olyannak, ahol maximálisan ki tudjuk használni fizikai és mentális adottságainkat. Megfelelő erőnlét nélkül nincs hatékony önvédelem, érdemes jó kondiban tartanunk magunkat.
Nagyon gondosan válasszunk mestert, mert a legjobb irányzatot is lehet rosszul csinálni. Fontos, hogy jól érezzük magunkat a csoportban, mert a harcművészet titka a gyakorlás, és ha nem járunk szívesen, sose fogjuk rendesen megtanulni a technikákat.
Pelcz Anita
1. mesterfokozatú Wing Tsun kung-fu oktató
