Menü
Wtdt.hu
Egy különleges kung-fu stílus, kimagasló önvédelmi értékkel
Bejelentkezés

Bejelentkezés

Jelentkezz be és fedezz fel még több érdekességet a
Wing Tsun világából!

Bejelentkezés

A bejelentkezéshez szükséges adatokat az oktatódtól kaphatod meg.

Bruce Lee- A kezdet

1940. november 27. A kínai hagyomány szerint a sárkány éve, hónapja és órája. A Lee család negyedik gyermeke ekkor látta meg a napvilágot a Amerika Nyugati-partvidékének szürke nagyvárosában. Ő volt Lee Jun Fan, akit ma inkább csak Bruce-nak neveznek. Utóbbi nevét egy ápolónő tanácsára, előbbit az anyjától kapta, ami annyit tesz: ”San Francisco (USA) védelmezője, felvirágoztatója”. . Érdemes megemlíteni, hogy anyja, Grace Ho félig német származású volt és Hongkong leggazdagabb, legbefolyásosabb klánjából származott. Apja, Lee Hoi Chuen a Kantoni Opera Színésze, akinek révén Bruce Lee már három hónapos korában filmszerephez jut (Golden Gate Girl). A babonás szülők adtak Bruce-nak egy lány nevet is: Sai-fon (Kis főnix), a démonokat távol tartandó, akik az újszülött fiúgyermekekért jönnek el (első fiuk meghalt a szülést követően). 

Amerikai vendégszereplés (ez alatt született a majdani filmsztár) végeztével a család hazatért Kínába, így a Kis Sárkány (ez volt Lee filmes neve) Hongkongban kóstolt bele az életbe. A háborútól, a japán elnyomástól szenvedő ország hétköznapi emberének gondjaiból mit sem érzett, hiszen híres, elismert apja és anyja rokonsága gondtalan életet biztosított a népes család számára. Rendkívül eleven, fáradhatatlan, élénk fantáziájú, kissé erőszakos gyermek volt, aki naphosszat csak szaladgált, de emellett kissé beteges is volt, ami akkor múlt el végképp, amikor harcművészetekkel kezdett foglalkozni.

Apja révén továbbra is filmes körök közelében mozoghatott, ahol felfigyeltek rá, és már gyerekkorában több filmben szerepelt Hongkong akkori sztárjaival együtt (The Birth of Mankind, Kid Chueng, Bad boy, Carnival). Itt kapta filmes nevét: Lee Siu Lung, vagyis Kis Sárkány. Később is ezt használta, mikor karrierje csúcsán volt.

A filmjeiben szinte kivétel nélkül utcai zsebtolvajt, verekedő vagányt játszik. Ez a való életben is kísérti akarva akaratlan. Tény és való, a hajlama megvolt rá, de az iskola „harcosai” úgy vélik, dicsőség a kis filmsztárt megszégyeníteni, ezért Lee gyakran kerül összetűzésbe a valódi utcák valódi bajkeverőivel. Több verekedésben vesz részt, illegális bajnokságokon, sőt a késsel való fenyegetőzéstől sem retten vissza. Rátermettségének hála hamar egy utcai banda vezére lesz, s hírnevet szerez magának, úgy emlegetik „Gorillakirály”. Bár ő maga sosem volt bűnöző, olykor veszélyes vizekre tévedt, s kétségtelenül az alvilág peremén táncolt. Jól mutatja ezt, hogy többször került (nem éppen előnyös módon) kapcsolatba a rendőrséggel.

13 éves koráig nem akadt legyőzője, jelleméből fakadóan ez önteltté tette, ami rövidesen meg is bosszulta magát. Szülei beíratták egy katolikus gimnáziumba, ahol sok külföldi (angol) gyerek tanult, akik között akadt rajongója és ellensége is. Rendszeres összetűzések voltak a kínai és az ott élő angol gyerekek között. Egy nap Bruce-t kis híján kiütötte egy fiatal bokszoló egy szokásos kis csetepaté alkalmával. A mindig, szinte szenvedélyesen a győzelmet hajhászó Lee számára ez maga volt a pokol. Ekkor határozta el, hogy harcművészetet fog tanulni. Néhány erőtlen próbálkozás után Yip Man nagymesterhez került és megismerkedett a Wing Tsunnal* (Gyönyörű Tavasz).

Ekkor új fejezet kezdődött az életében, hiszen rálépett arra az útra, ami később híressé és elismertté tette. Rengeteget, nagyon szorgalmasan tanult, ami nem mindennapi tehetségével párosulva rövidesen ontani kezdte munkája gyümölcseit. Gyakorlótársait szinte „állva” hagyta, két éven belül alig páran vehették fel vele a versenyt. Arrogáns viselkedésével keveredve ezek a sikerek szinte az egész iskolát ellenségévé tették. Csupán két igazi kung-fu testvére maradt W. Cheung és Wong Suen-Leung, akik egyben Yip Man legidősebb tanítványai voltak. Bruce csak őket fogadta el feljebbvalóinak. Később Wonggal is szakított.

A nagymester hamar felismerte Lee hatalmas tehetségét, szorgalmát és kitartását, így hamar megkedvelte őt. Volt, hogy Lung (Yip Man így nevezte Bruce-t) edzés előtt az ajtóban állva mindenkit hazaküldött, mondván, hogy ma nincs edzés, csak azért, hogy egyedül gyakorolhasson a mesterével. Attól fogva a Wing Tsun egyre nagyobb teret hódított az életében, szünet nélkül gyakorolt, még evés közben is, egyre tökéletesítette a technikákat, amiket edzésen tanult, mindig-mindig arra törekedve, hogy a legjobb legyen. Ám ekkor még jellemző módon csak a technikákra koncentrált és azt kereste, hogyan tudná legeredményesebben megverni az ellenséges bandák tagjait, hogyan tudná megfélemlíteni őket.

Yip Man legidősebb tanítványai oktattak az iskolában. A Mester csak ritkán érintkezett a kezdőkkel, csak magánóra keretein belül. A Kis Sárkányt is ők oktatták kezdetben, méghozzá igen lelkiismeretesen. így a többséggel ellentétben Lee barátságot kötött velük , hiszen Yip Manon kívül ők tudták csak hatalmas tudásszomját csillapítani. Rengeteg legális/ illegális viadalon vettek részt közösen, s kivétel nélküli győzelmeikkel öregbítették a WingTsun hírnevét. Az idős mester méltán lehetett büszke tanítványaira, ám Bruce említett egyoldalúsága, vagyis, hogy csak az „üres” technikákra koncentrál érthető módon zavarta a mestert, így egy nap egy hétre haza küldte Lee-t gondolkodni. A „legenda” szerint a fiatal Lee a tengerparton ülve ekkor jött rá a később oly sokat hangoztatott víz hasonlatra (keménység-lágyság) és az ellenfeled árnyékaként való mozgás fontosságára, melyek tényleg a Wing Tsun szerves részét képezik. Ily módon belépett egy „titkos” ajtón, mely egy új világra nyílott. A harc és az élet filozófiájának (tao) világába, s melyből ezután a „megvilágosodás” után sosem lépett ki, sőt egyre lelkesebb felfedezője, majd egyik legnagyobb hatású formálója lett.

A harcművészetben való elmélyülés magával hozta az utcai élettől való fokozatos elszakadását, persze ehhez jó néhány felismerés, csalódás a régi „bajtársakban”, is hozzájárult. Fokozatosan felhagyott az utcai harcokkal, inkább bokszversenyeken/mérkőzéseken csillogtatta tudását, melyeket rendszerint kiütéssel nyert meg, hála a nyugati világ számára akkor még ismeretlen Wing Tsun technikáknak (egyenes ütés, lánc ütés).

Sikereinek növekedésével egyre több ellenséget és csodálót szerzett magának. Yip Man iskoláján belül az előbbiek jóval többen voltak, s nap mint nap azon gondolkodtak,hogyan távolíthatnák el az egyre kényelmetlenebbé váló Kis Sárkányt a közelükből, míg nem egyikük felfedezte,hogy német vér is csörgedezik az ereiben. Ennek akkoriban nagy jelentősége volt, hiszen kung-fut a kínaiak csak a saját fajtájukból valónak tanítottak, nemzeti kincsként kezelték, amihez idegen nem férhet hozzá. ( A mai napig van olyan stílus, ami csak apáról fiúra száll.) A tanítványok nyomására Yip Mannak el kellett küldenie Bruce-t az iskolájából. Tette ezt nagy szomorúsággal, de nem akarta az ifjú tehetséget veszni hagyni, ezért megkérte főbb helyetteseit,hogy tanítsák titokban továbbra is barátjukat. Ők lelkiismeretesen eleget is tett ennek a kérésnek. Lee kapcsolatban maradt korábbi mesterével is.

A Kis Sárkány ekkor elhatározta kipróbálja magát más harcművészetben is. Tajvanra járt át thai boxot tanulni, ám másfél év múlva ottani mesterét is legyőzve nem tért vissza többé ehhez a harcművészethez. Nem ez volt az egyetlen kung-fun kívüli tapasztalatszerzése. Többször volt alkalma a nyugati bokszot is tanulmányozni, illetve bátyja révén a vívás sem állt messze tőle. Később sokat merített mind a három harcművészeti ágból, de a filozófiája alapját, mozgásrendszere vázát a Wing Tsun adta. De még addig sok változás megy végbe életében.

Yip Mantól félig-meddig elszakadva, régi társaiban csalódva úgy dönt, Amerikába megy egyetemre. Megígéri anyjának, csak akkor tér vissza, ha felemelt fővel érkezhet, és anyja büszke lehet rá. (Más források úgy fogalmaznak, hogy szülei küldték külföldre, hogy távol tartsák az utcai verekedésektől, és bandázástól, miután több panasz érkezett hozzájuk a rendőrség részéről.)

19 éves korára lefektette mindannak az alapját, ami később a Bruce Lee nevet fémjelezi. Rettenthetetlen verekedő: Az utcai tapasztalatok nélkül sosem válhatott volna legyőzhetetlenné, hiszen későbbi harci filozófiáját e tapasztalatokra (is) építve hozza létre, ekkor jött rá a hagyományos bonyolult rendszerek valós harcban való használhatatlanságára. Yip Man bevezette a harc filozófiájába, ami magával ragadta, annyira, hogy diplomamunkáját is ebből írta, illetve megismertette a Wing Tsunnal, ami a Jeed Kune Do alapját képezi sajátos, ám igen hatékony harci metodikája révén. Későbbi filmes ténykedését sem a nulláról kezdte, hiszen már jó pár filmet tudhat eddig is a háta mögött. Több más stílus képviselőjével küzdött, s tanulmányozta azoknak rendszerét is (bár közel sem olyan tudatosan és azzal a céllal, mint pár év múlva teszi majd), tanulva azok erősségeiből is.
100 dollárral a zsebében 1959 decemberében ér partot San Franciscóban…

 

* Yip Man örökségén sokan osztoznak, illetve sokan hirdetik, hogy ők tudásának kizárólagos továbbadói. Ennek köszönhetően a stílus egyes alváltozatainak alapítói , illetve ezekből az “alapszervezetekből“ valamilyen okból kivált oktatók más-más módon írják szervezetük nevét. A “W-Ts” formációt Yip Man legutolsó tanítványa használja, aki az Öreg Mester kezében mindig változó stílus utolsó, legjobban formált változatát népszerűsíti a világban.

 

Bruce Lee - A színfalak előtt

100 dollárral a zsebében 1959 decemberében ér partot San Franciscóban.
Megunva a szürke város egyhangúságát Seattle-be költözött, ahol szülei barátjának Ruby Chow-nak vendéglőjében dolgozott. A helyzet számára elég kiábrándító volt. Rengeteg munka, kevés kung-fu, még kevesebb filozófia. E mellet beiratkozott az Edison Középiskolába, mivel Hongkongban nem szerezte meg az érettségit, és ott rendkívüli szorgalommal tanult (ez korábban messze nem volt jellemző rá). Mindeközben gőzerővel igyekezett elsajátítani az angol nyelvet, s ezen elfoglaltságai segítettek az amerikai társadalomba való beilleszkedésbe. Hébe-hóba táncórákat is tartott, ugyanis csa-csa-csa bajnok volt még Hongkongban. Maradék idejét edzéssel töltötte.

Kemény munkája ismét meghozta gyümölcsét, hiszen végezve a középiskolával, beiratkozhatott a Washington egyetemre, ami ideutazásának fő oka volt. Itt filozófia szakos lett (az egyetem archívuma szerint drámaszakos volt), majd később harcművészeti filozófiából is diplomázott. Megvált Chow-tól és titokban oktatni kezdte a Wing Tsun módosított változatát. Ha szűkösen is, de megélt saját erejéből.
Kezdetben egyetemi diáktársait tanította. Itt ismerkedett meg majdani feleségével Linda Emery-vel. Rendszeresen tartott bemutatókat, így egyre több tanítványa lett. 1963-ban megnyitotta első hivatalos kwoonját (edzőterem) megalapítva a Jun Fun Gung Fu Intézetet. Ismert habitusa miatt több kihívója is akadt, akiket rendre legyőzött. Ezek lelkes követőjévé váltak a későbbiekben. pl.: Taky Kimura. Felfigyelt rá Ed Parker az amerikai kempo atyja, aki meghívta Bruce-t a Long Beach-i karate bajnokságra, hogy tartson ott egy bemutatót. Innen indult hódító útjára az egy inches ütés. Lee partnere Bob Baker az ütés hatására hanyatt esik. Mindenki ámul és döbbenten nézi a Kis Sárkány erejét. Ed szerencsére nagyon ravasz módon felvette az egész jelenetet kamerájával, s az anyag pár nap múlva egy hollywoodi producer, William Dozier asztalára került, aki azonnal felismerte Lee-ben rejlő filmes lehetőségeket. Így az a rövid ütés, ami Bobot a székbe, az Bruce-t Hollywoodba repítette.

A tűzkeresztségen a Charlie Chan (tévés filmsorozat) forgatásán esett át, ahol a főszereplő fiát alakította. Rendkívül elégedetlen volt a szereppel mind karakter, mind a fogadtatás szempontjából, de a heti 180 dolláros fizetés a Lee családnak ekkor még egy egész vagyon volt.

Három nappal a próbaszereplés előtt 1965 februárjában megszületett a kis „trónörökös”, Brandon Lee. Apja ezért úgy döntött, meglátogatja ekkor már két hete özvegy anyját, így a nyárra Hongkongba utazott kis családjával. Visszaérkezvén értesült róla, hogy a Charlie Chant lefújták, egy új sorozatban kap lehetőséget, aminek a címe A zöld lódarázs (The Green Hornet). Itt Cato szerepébe bújik, s ezzel biztosítja helyét Hollywoodban. Ám a sorozat az Államokban megbukik, ezért keletre exportálják, ahol hallatlan sikert arat. Ezzel együtt jönnek a lehetőségek a meggazdagodásra. Üzletemberek keresik fel, hogy nyisson iskolahálózatot a Cato nevével fémjelezve, de ezeket mind visszautasítja, hiszen nem ez volt a célja a kung-fuval.

Hollywood a hirtelen jött sikert meglovagolva Bruce-t Hongkongba küldte, ahol hatalmas tömeg, rajongók sokasága fogadta. Ez a mindig dicsőség hajhász harcművészt nagyon kellemesen érintette. Több bemutatót tartott a TV-ben is. Ennek köszönhetően (meg persze A zöld lódarázs miatt) Raymond Chow, a Golden Harvest producere is meghívta forgatni. Lee ezt persze visszautasította, hiszen most lett sztár Hollywoodban.

Visszatért Amerikába, de csalódnia kellett. Nem hogy sikere nem folytatódott, de még szerepeket is alig kapott. Egy két filmben jelent meg csupán mellékszereplőként (Ironsides, Blondie, Here comes the Brides). Igazából nem tartottak igényt művészetére. „Mindig ugyanaz a szerep: egy kissé együgyű cseléd hosszú copffal. Hát ebből nekem elegem van!”

Bár a filmvilág elfordult tőle, rengeteg filmes, színész (James Cobrun, McQuen), forgatókönyv író (Stirling Silliphant) járt a Jun Fun Gung Fu Intézetébe, tehát a kapcsolatai, összeköttetései megmaradtak, és ezen keresztül ismét rámosolygott a szerencse. 1969-ben sikerül szerephez jutnia a Marlowe-ban, ahol egy fékezhetetlen gengsztert játszik. A film megbukik, de csak úgy, mint A zöld lódarázs esetében, Bruce ettől függetlenül „lép egyet a ranglétrán”. Az igazi áttörést a Silliphant révén megszerzett, Long Street című tévé sorozat jelentette. Itt Lee egy kung-fu mestert alakít, aki egy vak nyomozót tanít és segít. Bruce ujjongott az örömtől, testhezálló szerep, nagyszerű szöveggel. És valóban, a kritikusok himnuszokat zengtek a Kis Sárkány alakításáról.

Gyakran megjegyezték róla, hogy igen harsány, feltűnni vágyó személyiség. „Egyszer James Cobrunnal és Steve McQuennel jött, akik ekkor már híresek voltak. Bruce gyakorlatilag még senki sem volt, mégis egyetlen hangot lehetett hallani: Bruce-ét.” „Bruce csodálatosan tudott beszélni, minden partin feltalálta magát. Így akár az USA elnöke is lehetett volna.” Ha stábjával már ismert barátaival lakott egy szállodában, mindig kikérte magának, ha valaki különb lakosztályt kapott, mint ő.
1970-ben rövid időre visszatért Hongkongba, ahol azonnal lecsaptak rá a sikerre éhes rendezők, ugyanis az ottani sajtó A zöld lódarázs sikere óta nyomon követi a Kis Sárkány szereplését. Több interjú is készült vele, ám Bruce minden ajánlatot visszautasított. Raymund Chow sem felejtette még el üstökös szerű feltűnését, de látva a sok legyeskedőt háttérbe vonult. Mikor látta a többiek sikertelenségét (tudván azok kudarca a Bruce számára szegényes ajánlatukban rejlik) szerepet kínált neki. A megfelelő gázsi ellenében (amerikai mértékkel mérve is)!

Bruce a szerepet megkapva egyből azzal dicsekedett mindenkinek, hogy most már
világsztár lesz. Gyakran gondolták hencegőnek, nagyképűnek. De, még évekkel előbb Bob Wall így nyilatkozott: „Amit utálok Bruce-ban, az az, hogy képes is megtenni, amit mond.” Bizony ez mindig így volt. Most sem lett másképp. A nagyfőnök (The Big Boss ), mert mi más is lehetne a szóban forgó film, hatalmas sikert aratott. 19 nap alatt fél millió dollár bevétel, csak Hong Kongban 1 250 000 mozilátogató.
Minek is köszönhette a sosem látott sikert a film? Először is, a Kis Sárkány megreformálta a hagyományos ún. easterneket, amiknek két témája volt pusztán: ököl és párna, azaz kung-fu és szex. Ezek a művek filmművészeti szempontból nagy nullák voltak, egyetlen értékük a bennük bemutatott harcművészetekben rejlett. Bruce tudta, hogy ez kevés lesz a világ meghódítására. Mivel Raymond Chow (nagyon helyesen) engedte beleszólni Lee-t a szöveg és történetformálásba, így ő „mélyebb mondanivalót „csempészhetett a filmbe. A karakterek kidolgozása, kapcsolataik finomabbak, a film érzelmesebb, nem csupán a „darálásról” szól.

Másik fontos szempont, hogy Bruce a forgatás előtt összetűzésbe került a maffiával, akik rá akarták venni őt a „behódolásra”. Fel is fogadtak négy harcost, akiket Bruce aztán jól megvert, mikor rátámadtak egy sötét sikátorban. Persze a Kis Sárkány, mint a mellékelt ábra is mutatja nem ijedt meg, sőt a film történetét kicsit módosítva igyekezett felhívni a figyelmet a maffia mindent átszövő kapcsolataira, gonoszságára. Persze ezt az ázsiai közönség imádta. ( A filmet Chow az említett eset miatt nem merte Hongkongban forgatni, így a stáb Tajvanra költözött.)

Harmadszor a legfontosabb, maga Lee személye, s harci tudása. Az eddigiektől eltérő koncepciójú (semmi filmtrükk) harci jelenetek, a lenyűgöző gyorsaság és dinamika. Bruce varázsa és igazi főszereplőnek megfelelő alakítása. Összefoglalva sikerült megváltoztatnia, új alapokra helyezni egy műfajt, s olyan filmeket készíteni a távol-keleten, amik a világon mindenhol „nézhetőek”. 1972-ben járunk.

Jó érzékkel, a Big Boss által kitaposott úton továbbhaladva és egy újabb arculcsapást elszenvedve Hollywoodtól, szerződést kötött a Golden Harvest-tel egy újabb film leforgatására. A harag ökle (The Fist of Fury). A vártnak megfelelően a film még a Nagyfőnöknél is nagyobb diadalt aratott. A Fülöp-szigeteken a mozik fél éven keresztül kénytelenek voltak játszani a filmet. Szingapúrban el kellett halasztani a premiert, mert akkora tolongás volt, hogy a hatóságok életveszélyesnek ítélték.

A siker hatására Bruce-t ostromolni kezdték különféle ajánlatokkal rengeteg pénzt kínálva neki. Ám Lee-nek más tervei voltak. Már a Big Boss forgatásánál rájött, ha tökéletes filmet akar, akkor neki kell rendezni a filmet és természetesen az is közrejátszott, hogy ismeretlen rendezők kedvéért nem akarta elhagyni Raymond Chow-t. Tehát új ötlettel állt elő: alapítsanak egy közös filmgyártó vállalatot. Chow ráállt az alkura, így született meg a Concord Films stúdió. Bruce színészként már híres és gazdag, de ezen túl rendezőként is kell boldogulnia.

A hasznon 51-49 %-ban osztoztak a Kis Sárkány javára. Így Bruce diktálhatta az összes feltételt. Ki legyen a rendező, hol forgassanak, ő írt forgatókönyvet, ő szerződtette a színészeket. Neki is állt hatalmas lelkesedéssel a film előkészületeinek. Bár sok nehézséggel kellett szembenéznie, főleg Rómában, ahol a Colosseumban forgatták a legnagyobb viadalt Chuck Norris-szal, a film elkészült. Sokak szerint ez a legjobban sikerült filmje. S valóban, az óriási siker nem marad el. De Lee többet kapott annál, mint várta. Híre eljutott Amerikába is, s most koprodukciós ajánlatok tömkelege lepte el irodáját. Kapva kapott a lehetőségen, s szerződést kötött egy a Warner Brothershez közeli céggel egy mozifilm leforgatására. Ez lesz A Sárkány közbelép (Enter the Dragon). ’72 vége felé járunk. A megegyezések szerint a filmet egy időben mutatják be Ázsiában és Amerikában. Itt volt az idő, hogy megmutassa Hollywoodnak, hogy egy színes bőrű is sikerre tud vinni egy filmet az Államokban. 

1973 februárjában az amerikai forgatócsoport megérkezik Hongkongba, mivel úgy döntöttek itt készítik el a filmet. A forgatás nem ment olyan gördülékenyen, ahogy Lee szerette volna. Nyelvi és (film) kulturális különbözőségek, gyakran babonás szokások nehezítették azt. Egy igazi kínszenvedés volt a stábnak. Bruce többször is megsérül, de sosem enged profizmusából. Van jelenet, amit több mint 20-szor vesznek fel újra, mert a Kis Sárkány elégedetlen. Végül augusztusban Bemutatják a filmet a nagyközönségnek. Ázsiában elmarad a várt siker, míg az Államokban jócskán felülmúlja a várakozásokat. Lee ezzel meghódította Amerikát és ezzel végérvényesen belépett a világsztárok sorába. Mi lehetett az oka ennek az eltérő fogadtatásnak? Egy biztos, a legtöbb kritikus szerint A Sárkány közbelép több szempontból elmarad A Sárkány útja mögött. Kevésbé kidolgozott karakterek, felszínesebb cselekmény, nem olyan izgalmas harci jelenetek. Maga a film jóval amerikaiasabb. De ezt nem írhatjuk Bruce Lee számlájára, hiszen ő mindent megtett a sikerért.

A Sárkány közbelép volt utolsó befejezett filmje. Még mielőtt megjött volna az amerikai ajánlat elkezdte forgatni A halál játékát (The Game of Death), de ezt abbahagyta, hogy meghódíthassa végleg a Nyugatot. Életművének talán ez lett volna a koronája. A filmet CHow így i is befejezte, s bár sikert aratott mindenkinek hiányérzete volt…

Az életére oly jellemzően a halála a semmiből jött, oly nagy hirtelenséggel, ahogy ő feltűnt a filmes világ és a harcművészetek terén. 1973. július 20-án halt meg. Hirtelen halála rengeteg találgatásra ad okot. Emberek, rajongók milliói találgattál, találgatják ma is, hogyan halhatott meg ilyen tragikus hirtelenséggel egy ereje teljében lévő makkegészséges ember? A kérdést sokan, sokféleképp megválaszolták. A hivatalos vélemény hiperallergia egy fejfájás csillapítóval szemben, melyet Bruce az említett tünet kezelésére vett be. Sokan emlegettek drogokat, sőt a maffia kezét is, hiszen tudvalevő, hogy Bruce többször került szembe a ”láthatatlan kézzel”.

Fiatal kora ellenére maradandót tudott alkotni. Sajátos, újszerű harcművészeti gondolkodásmódja, elméletei ma is sok embert hódítanak a harcművészetek számára. Rengeteg fiatalnak példakép, még a halála után lassan 40 évvel is. Harcművészi zsenialitását ma is őrzik filmjei, melyekkel megváltoztatta örökre a harcművész filmekről alkotott véleményünket. A 70-es évek esetlen, filmművészetileg nulla ún. easternjeit egy csapásra elavulttá tette újításaival. Nem csak a harcra koncentrált. Igyekezett a karaktereket megformálni, a közöttük lévő kapcsolatokat árnyalni, mondanivalót adni a filmjeinek. Rendezőként ezt véghez is tudta vinni, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen az egész világot meghódította „új műfajával”. Filmjeinek igazi főhőse lett, mely messze kimagaslik a többiek közül rátermettségével, humorával és szellemi, lelki nagyságával. És a közönség el is hitte neki! „A harcosi tehetségen kívül mással is rendelkezem. A testem és a személyiségem jelenik meg a vásznon. Igazán nem is játszom, elegendő természetesen viselkednem. … Azt hiszem, fontos szerepem van Délkelet-Ázsiában. Fokozatosan kell nevelni a közönséget, és jó, ha ezt egy olyan ember teszi, akinek felelősségtudata van.”

A Harag ökle és A sárkány útja erőteljesen szembehelyezkedik a domináns amerikai filmek hagyományával, ahol jellemzően a főhős mindig fehér, a gonosz színes bőrű. Az 18-19. századi Nyugati imperializmustól eltiport délkelt-ázsiai országok közönsége szívrepesve látta, hogy a filmekben az elnyomók hatalmát jelképező fehér sportolók hogyan hullnak a Kis Sárkány tüzétől. Kelet népei ezeket a győzelmeket mind magukénak érezték. A Bruce Lee filmek ettől függetlenül Nyugaton is hatalmas ovációt váltottak ki, főleg a Nyugat számára addig ismeretlen kung-fu miatt. Több mint 30 millió rajongó lepte el a mozikat a Kis Sárkány halálos rúgásait csodálva. Bárhol járjunk tehát a világon, Bruce Lee nagyságát mindenhol elismerik.

Élete és halála ekképp hozta közös nevezőre Kelet és Nyugat népeit.

 

Wtdt.hu - oldal megosztása