Az önvédelem és különböző távol-keleti harcművészetek, küzdősportok oktatása sokszínű, de szabályozatlan területe a társadalmunknak. Ahhoz, hogy az ember eligazodjon a kusza viszonyokban sok időt kell rászánnia a megismerésére, több évet kell eltölteni ezen területen. Ezért azok a laikus érdeklődők, akik szeretnének stílust, önvédelmi rendszert, oktatót választani maguknak nincsenek könnyű helyzetben. Sokan éveket vesztegethetnek el valahol, mire rájönnek, hogy becsapták őket és céljaikat azon a helyen egyáltalán nem lesznek képesek elérni.
Szembesülve ezzel a helyzettel támadt az ötletünk, hogy egy rövid útmutató dolgozzunk ki azok számára, akik már rászánták magukat, hogy önvédelmet tanuljanak, és most szeretnének (ázsiai) harcművészetet választani maguknak. Igyekszünk támpontokat adni a tekintetben, hogy mire figyeljenek, mi után érdeklődjenek, milyen jelek utalhatnak a turpisságra és hogyan tudnak eligazodni a káprázatos látványosságok és a jól hangzó szlogenek között. Néhány példa a megtévesztésekre:
Manapság egyre több olyan ember oktat harcművészetet (önvédelmet), aki vagy nem rendelkezik érdemi tudással vagy nem tudja/nem akarja azt átadni tanítványainak. Néhány évet eltölt valahol, majd 1-2 látványos technika elsajátítása után otthagyja mesterét, egyesületét és önállóan kezd el tanítani. Ennek legtöbbször a kapzsiság, a mérhetetlen egoizmus és az együttműködési készség hiánya az oka. Mivel ezeknek az embereknek csak saját maguk fontosak a tanítványok sosem fognak igazán fejlődni, a klubok vagy konganak az ürességtől, vagy tömve vannak becsapott, laikus kezdőkkel, akikből sosem lesz igazi haladó, mester nehogy egyszer majd „konkurenciát” jelentsenek az oktatónak.
Másik gyakori példa, hogy valaki néhány év után úgy érzi, hogy ő már mindent elsajátított az adott stílusból (miközben erre sokszor egy élet sem elég) és eredeti mesterét, egyesületét otthagyva kinevezi magát nagymesternek (lásd egoizmus és pénzsóvárság), megalapítja saját egyesületét. Kicsit módosít az eredeti stílus elnevezésén és a formaruhán (amely azonban meglepő módon azért hasonlít az eredetihez) és máris „kész egy új stílus új nagymestere”. Az ilyen „nagymesterek” és pár iskolából álló egyesületeik problémája, hogy a megbízhatatlan, sokszor (bár nem mindig) képzetlen, felügyelet nélküli (!!) oktatók gyűjtőhelyei. Bármilyen probléma esetén nincs, aki felelős, és számon kérhető. Ezek hiányában pedig a tanítványok átverésétől, az iskola hirtelen megszűnésén át a harcművészet nemes hagyományainak teljes figyelmen kívül hagyásáig sokféle a negatívum fordul elő, sajnos igen gyakran.
A fent bemutatott esetekben és okokból az ilyen helyeken oktatott ismeretek legtöbbször hamar elkezdenek felhígulni, eltorzulni és egy idő után már csak nyomokban emlékeztetnek az eredeti stílusra. Mivel a tevékenységüket magukon és néhány hasonszőrűn kívül senki nem ismeri el, az általuk kiadott fokozatok minden látványos formaiság mellett is teljesen értéktelenek.
Az alábbiakban négy témakör köré csoportosítjuk azokat a jellemzőket, amik egy harcművészeti stílus, iskola és oktató hitelességét adják. Ha valaki figyelmesen elolvassa az alábbiakat el tudja kerülni, hogy a fentiekhez hasonló átverések áldozatává váljon. Kis odafigyeléssel megteremtheti magának a lehetőséget, hogy eredeti harcművészetet tanulhasson, megbízható, hiteles, képzett oktatótól. Sok sikert kívánunk hozzá!
A harcművészetek közös jellemzője a távol-keleti származás. Az ott élőknek több évezredes hagyományaik vannak e területen, a mozgás és a szellemiség ezen formája a vérükké vált. Mivel Európában és hazánkban is mindössze néhány évtizedes múltra tekint vissza a harcművészetek gyakorlása, ezért a hiteles oktatás alapfeltétele a stabil és rendszeres kapcsolat az ázsiai gyökerekkel, a külföldi mesterek kontrollja, felügyelete. Fontos továbbá a konfuciuszi hagyományokon alapuló etikett követése. Ezek alapján az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni egy adott iskolával kapcsolatosan:
Mivel ez hazánkban egy szabályozatlan terület, gyakorlatilag bárki, bármit, bárhogyan taníthat. Mégis vannak olyan kritériumok, amelyek megmutathatják, hogy egy iskola, egy oktató mennyire megbízható, mennyire hiteles, mennyire veszi komolyan hivatását. Ezek eldöntéséhez érdemes érdeklődni az alábbiakról:
Mindig vannak, akik hasznot akarnak húzni mások megtévesztéséből. Ne hagyja magát becsapni, tájékozódjon a fentiek szerint!!
A leírtak persze nem azt jelentik, hogy az eredeti stílust hitelesen oktató egyesületek és oktatók esetében nem fordulhatnak elő problémák és visszásságok. A különbség az, hogy ezek sokkal ritkábbak és ezekben az esetekben van kihez fordulni a problémák orvoslása érdekében.
Amennyiben a fentiek alapján kérdése van a Wing Tsun Kung-fut illetően, keressen bennünket bátran!
Drusza Tamás
4. mesterfokozatú Wing Tsun Kung-fu oktató.